Vo
východnej časti travertínovej kopy vytvorenej vodami potoka
Fej, prameniaceho na úbočí Horného vrchu, stojí rímskokatolícky
kostol. Najstaršia časť (svätyňa s rovným ukončením a krátka
loď) pochádza z 13. storočia, v roku 1500 bola prestavaná v
neskorogotickom slohu.
S
pribúdajúcim počtom veriacich sa objavili problémy s priestorom,
a preto v rokoch 1814 -15 bola chrámová loď zväčšená –
predĺžená v západnom smere. Neskôr, v roku 1848 bola pristavaná
aj veža. Na južnej stene stredovekej časti
kostola je významná gotická pamiatka – náhrobný kameň Juraja
Bebeka, vytvorený po roku 1371 z červeného mramoru, svojim obsahom
(prilbica s ozdobami a rodový erb) charakterizujúci význam rodu.
Priestor je zakrytý českou
klenbou, nástenné maľby pochádzajú zo začiatku 20. storočia.
Veriacich zvolávajú vo veži umiestnené dva zvony. Kostol je
obkolesený múrom zo 17. storočia, v ktorého južnej časti
nachádzame nízku robustnú vežičku (komoru) postavenú z
tunajšieho travertínu. Pod kostolom stojí
klasicistická budova fary postavená v roku 1829.
A
Felső-hegy oldalában fakadó Fej-forrás vize által épített
édesvízimészkő-kúpon, a pataktól keletre áll a római
katolikus templom. Legkorábbi része (az egyenes-záródású
szentély és a rövid hajó) a 13. századból származhat, melyet
1500-ban késő gótikus stílusban átépítettek.
A
megszaporodott hívek számára kicsinek bizonyult templomhajót
1814–15-ben toldották meg nyugati irányban, majd 1848-ban tornyot
is építettek hozzá. A középkori templomrész déli oldalfalán
látható Bebek György 1371 után
készült – a család jelképeit: sisakdíszt és címert ábrázoló
– vörösmárvány síremléke, mely igen értékes gótikus
alkotás. A hajót csehsüveg-boltozat fedi, a falfestmények a 20.
század elején készülhettek. Tornyában két harang lakik. A
templomot 17. századi kerítőfal övezi, melynek déli oldalában
egy zömök, helyben fejtett „darázskőből” rakott tornyot
(kamrát) találunk. A templom alatt álló klasszicista plébániaház
1829-ben épült.
Text / szöveg: Koleszár Krisztián
Žiadne komentáre:
Zverejnenie komentára